Őszi megújulás

Körülöttünk a természet lassan őszbe hajlik, én pedig valami újba kezdek... 

Kedves barátaim, ismerőseim évek óta bíztatnak arra, jelenjek meg web-es felületen. Sokáig maga a számítógéppel, aztán az internettel, később a szűrő nélküli láthatósággal kapcsolatos belső feszültség tartott vissza, hogy kérésüknek eleget tegyek. 
Ezen a nyáron aztán sikerült utolsó ellenállásomat is túllépni, mert valaki elég meggyőzően kért, kérdezett. Kerestem az eszközt is: a honlap számomra túl komoly, a FB gyors és tűnékeny. A blogban látok szabadságot, elérhetőséget és azt az attitűdöt, amit Marshall "Őszinteség"-nek hív, önmagam folyamatos figyelemmel követését. Amit mások vagy meghallanak, vagy sem... 
Még bizonytalan vagyok bejegyzéseim gyakoriságában, abban, mit és hogyan is szeretnék. Tanítási tapasztalatom, hogy menet közben lehet igazán sokat tanulni, fejlődni. Talán úgy lesz, hogy először "csak úgy" írok, aztán jön a szöveghez kapcsolódva pár emk mondat, hogy például szolgálhasson és láthatóvá váljon, hogy is élem én...
A cím már kb. egy éve megérkezett. Szerettem volna, hogy az EMK betűszó szerepeljen benne, de kevéssé feltűnően. Ugyanakkor fontos volt, hogy valami olyanról szóljon, ami a szemlélettel harmóniában az évek során bennem, mint érték, megszületett. Márpedig az őszinteség és személyes felelősségvállalás kiemelt szükségletté váltak számomra.
Köszönöm, hogy olvasol!

Amikor nyári élményeim következtében sikerül egy régi álmomat megvalósítanom, akkor örömöt, magkönnyebbülést és hálát érzek, mert így kielégül a fejlődés, változás, bátorság, elszántság iránti szükségletem, ezért köszönöm, hogy vettem egy nagy levegőt, leültem a számítógéphez és belefogtam a blog szerkesztésébe! (39)

Amikor arra gondolok, hogy valakinek eszébe jut engem meghívni és el is vinni egy távoli, szívemnek nagyon kedves helyre, akkor meglepettséget, örömöt és meghatottságot érzek, mert példamutatást kapok, valamint inspirációt, hogy lehet nagyot álmodni és azt megvalósítani, köszönöm Nagy Zoltán! (40)

Amikor a trénerképzésre járó emberektől kapott visszajelzésekre gondolok, akkor felszabadultnak és reménytelinek érzem magam, mert elimerést, biztatást, támogatást élek meg, köszönöm mindannyiótoknak a közös élményeket! (25)

Amikor látom, hogy kiforratlan bennem, mit is fogok ezen a felületen csinálni, akkor aggodalom és bizonytalanság van bennem, mert egyértelműségre és céltudatosságra lenne szükségem, ezért azt kérem magamtól, mondjam meg hajlandó vagyok-e visszajelzést kérni, a véleményeiket megfontolni a bloggal kapcsolatban! (40) A válaszom: igen.