Folytatom a témát, hogy mit kezdhetek azzal az emberrel, akit nem szeretek. Korábbi válaszomra Laura írt nekem, ami tovább fűzi bennem a gondolatmenetet.
Ő: Arra gondolok most, hogy ha valakit nagyon, de nagyon nem kedvelek, akkor 1. vagy nem tudok elfogadható motivációt találni a tettei/tulajdonságai mögé, 2. vagy irigy vagyok, ezért irritál annyira. A másodikkal alig tudok kezdeni valamit, sajnos... Ilyenkor én is menekülök...
Mostani válaszom:
Nagyon tetszik nekem, amit megláttál. Főleg az irigység szó.
Ami az én olvasatomban azt jelenti: én is szeretnék olyat, ami neked van.
Nada készített erre egy szerintem klassz gyakorlatot, amiben megkereshetjük, 1. mely megnyilvánulás irritál minket a másikban, ezzel szerintünk milyen szükségletét elégíti ki olyan tökéletesen, amit mi meg magunknak egyáltalán nem. 2. Rendszerint mi, hozzá képest nagyon másképp működünk, tehát, megkereshetjük, ezzel mi mit is adunk magunknak (más szükséglet/ek). 3. Végül pedig utánajárunk, mit tehetnénk azért, hogy mostantól mindkét szükséglet(csoport) kielégülhessen az életünkben.
Én ezt a gyakorlatot nagyon szeretem :), mert sokszor segít. Köszönet érte Nada Ignjatovic-Savicnak!
Hogy érthetőbb legyen, egy példa:
Nehezen vagyok azokkal az emberekkel, nőkkel, akik egy laza, baráti összejövetelen a többiekhez képest nagyobb hangerővel, és többet beszélnek, főleg magukról.
Ehhez képest én még nagyobb társaságban is inkább kis csapattal szeretek, néha egyenesen csak kettesben beszélgetni, elmondani a véleményemet dolgokról és meghallgatni a többieket/másikat, hogy vannak ők az adott témával.
Ilyen helyzetben kevéssé szeretek önmagamról beszélni. Ezzel én a meghittség, kölcsönösség, tartalmas együttlét, biztonságos kapcsolódás iránti igényemet elégítem ki.
Ők pedig azzal, ahogy vannak, valószínűleg a figyelem, önértékelés, könnyed, szórakoztató társalgás, pezsgés iránti vágyuknak tesznek eleget.
A két szükségletcsoport együtt: figyelem, önértékelés, könnyed, szórakoztató társalgás, pezsgés, meghittség, kölcsönösség, tartalmas együttlét, biztonságos kapcsolódás.
Eddig én ilyen helyzetekben elsősorban a könnyed, szórakoztató társalgás, pezsgés iránti szükségleteimet nem vettem figyelembe. Tehát, mit tehetek, hogy mostantól kezdve mindez legyen nekem? Pl.: mondjam meg, hajlandó vagyok-e arra, hogy legközelebb, hasonló esetben az egész társaságnak elmesélek magamról egy vicces történetet!
Igen, törekszem erre, de szeretném előre kitalálni, mi lesz az a történet, hogy meglegyen nekem a biztonságos kapcsolódás is :)...
A képeken szeretett Erőszakmentes Kommunikációs trénerem, Nada látható, akitől én a négy lépés következetes, szigorú használatát tanultam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése