2016. január 24., vasárnap

"...engedni sírni és bánkódni..."


Az idézet Vámos Eszter barátnőm Szabadon című dalából való.

Mikor elkezdtem tanulni az EMK-t, évekig meghökkentem, mikor Marshall ezt a kifejezést használta: gyönyörködni mások fájdalmában.
Mégis, ezt hogy képzeli? Hogy lennék képes gyönyörködni a másik szenvedésében? A szívem szakad meg, ha látom, hogy valaki sír, főleg, ha még kedves is nekem, abszurditás, hogy M. arra bíztat, gyönyörködjek inkább!! Egyszer még azt is gondoltam: ez egy szívtelen fickó!

Aztán telt, múlt az idő, mint a népmesében és elkezdtem sejteni, mit is mond ezzel a kitétellel.
Örüljek annak, hogy a másik él! Annak, hogy valóban ÉL, azaz átéli a vele történteket. Örüljek annak, hogy ismerem őt és akkora bizalom van közöttünk, hogy tudhatok a fájdalmáról! Azért, mert szomorú, bánatos, fáj, még nem feltétlenül szenved. Ha nem fogadom el, hogy ő most fáj, akkor őt magát utasítom el e pillanatban, pedig pont most fontos lenne a szeretet... Stb., stb.
Az empátia pedig a másik megértése és elfogadása a pillanatban.
Tehát akár azt is választhatom, hogy szépnek találom a mellettem ülő (vagy éppen sétáló) elkeseredését.
Törekszem is erre évek óta.

A bejegyzés aktualitását persze egy mostani saját élményem adja. Szeretett ismerősömmel járva a budai hegyeket arról az időről beszélgettünk, mikor depresszív éveket éltem (a válásom után). Kérdezte, miket gondoltam akkoriban, ami a tehetelenség, bénultság e szintjére vitt.
Ráébredtem, hogy akkori gondolataim egyike, a legfájóbb és legerőteljesebb ma is fut programként bennem. Olyannyira, hogy megakadályozom  vele életem több területén is, hogy örömet, elégedettséget, boldogságot, megkönnyebbülést, felszabadultságot éljek át, akár csak pillanatokra is.
Ezt felismerve pedig egyszerre volt bennem gyász, csalódottság és fájdalom, hogy íme, mit teszek az életemmel; öröm, hogy mindezt most értem; valamint megkönnyebbülés, mert így esélyem nyílt a változtatásra.

Ugyanakkor eltöltött a tudat, hogy nem kezdek bele azonnal a "programcserébe". Mert idő kell nekem, hogy teljesen felfogjam, mi van velem, mi vezetett ide: mely történések, milyen választásaim a nehéz pillanatokban, mely gondolatok, félelmek. Ugyanis érteni szeretném magam.
Szóval: éppen szépnek találom saját fájdalmamat és nem akarom megváltoztatni...
Mindeközben megélhettem, hogy társam is ezt teszi: valóban gyönyörködik a bennem zajló folyamatban.
Ráadásul, amikor a hozzám közel állóknak meséltem arról, mire bukkantam, legtöbben szintén mosolygó szemmel hallgattak. Pedig ez a "pokol hetedik bugyra" bizonyos szempont(ok)ból számomra.
A lényeg pedig ez: a szempont és a szabadság, hogy megválaszthatom a nézőpontomat!
Én szeretném, hogy képes legyek meglátni mind magamat, mind a másikat több szempontból is a fájdalom pillanatában!

Néhány mondatom a folyamatból:
1. Amikor kiderül, hogyan gondolok magamra és ezzel hogyan határozom meg önmagam, akkor gyász és elkeseredés tölt el, mert kíméletre és bíztatásra van szükségem, ezért azt kérem, mondjam meg, kész vagyok-e mindaddig ezen a témán "dolgozni", míg a félelemből szeretetre váltok! (40) Törekszem rá!
2. Amikor ráébredek arra, miféle gondolat határoz meg engem sok szempontból, akkor döbbenet és gyász tölt el, mert esélyre és szabadságra van szükségem, ezért azt kérem magamtól, hogy emlékezzek: ez a felismerés egyben esély is a szabadságra. (36)
3. Amikor arra gondolok, hogy van, aki ilyen szinten érdeklődik az életem iránt, akkor hálát és örömöt érzek, mert elfogadást, szeretetet és a fontosság tudatát kapom belőle, ezért köszönöm a kérdéseidet, Z.! (31)
4. Ha arra gondolok, hány embernek mesélhetek minderről teljes nyíltsággal, akkor meghatottá válok, mert gyengédséget, elismerést és megbecsülést kapok ezáltal, köszönöm mindannyiunknak, hogy részem lehet ilyen megélésben! (26)



2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nincs meg az email címed. Remélem eljut így is hozzád, az erőszakról elmélkedem így éjjel 3-kor. Kíváncsi vagyok a véleményedre e témában. Tamás.

    Az erőszak az erő kontrollálatlan kitörése. Amikor nem én használom az erőmet, hanem az erő használ engem. Erő nélkül nincs élet, erőszak nélkül van.
    A határozottság a határok betartása, betartatása. Ehhez erő kell.

    Az erőszak akkor kap teret, amikor egy konfliktus még tudattalan fázisban van, nincs ránézve, feldolgozva. Az az első, ősi reakció: nem értem, nem akarom, eltüntetem.
    Ellenszere a kommunikáció, ami lehet erőteljes, de amíg fennmarad a jelenlét, a tudatosság, addig nem fordul át erőszakká. Tudatos erőszak nincs, csak tudattalan.

    Önmagunk ellen elkövetett erőszak: Önmagunk el nem fogadásából ered, valami, amit csinálunk, ahogy vagyunk, ahogy reagálunk, az nem elfogadható önmagunk számára. El akarjuk tüntetni. Nem megérteni, tudatosítani, hanem: ez nincs is. Ahogy egy undorító bogarat eltaposunk a lakásban, az nincs ott! Önmagunk ellen fordulunk, kaparjuk magunkat, túl eszünk, nem eszünk, az egész -ségünk ellen fordulunk, egész-telenné válunk. Ahogy az állatkertben az állat véresre kaparja magát, mert tehetetlen a dühével, hogy nem lehet szabad.

    Az önvédelem is átmegy erőszakba, ha nem tudatos. Ha látom egy határom mások általi átlépését, és azt megvédem, az az erő alkalmazása, a - kiállok magamért. Ha ez nem tudatos, akkor erőszakként nyilvánul meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Tamás!

      E-mail címem: jszentpeteri@gmail.com
      Azért csak most válaszolok, mert hetek óta nem jártam a blogom felé, így csak most olvastam, amit írtál. Sajnálom ...
      Sok területen egyetértek "eszmefuttatásoddal". Én egyre inkább arra jutok, hogy az erőszak valamiféle "butaság", mely szó itt nem jelent erkölcsi ítéletet, hanem valamely tudás hiányát. Amikor nem tudok valamit önmagam és mások számára kielégítő módon kifejezni, vagy elérni.
      Önmagamon pedig (erre jutok egyre többször) akkor követek el erőszakot, amikor (ahogy írod) tudatosság hiányában hagyom, hogy egy automatizmus, vagy tudat alatt bennem működő hitrendszer, programozottság irányítson. Ide tartozik az is, amire utalsz önmagunk el nem fogadásával kapcsolatban. Azt hiszem, a tudatosítás hiánya itt is tudattalan önvédelemből fakad.

      Törlés